"Belül párásodik az ablak üvege"

    Sokan keresnek föl olyan kérdéssel, hogy miért "folyik a víz" az ablakon, miért párásodik be az ablak üvege? Alább megpróbálom személtetve fölvázolni a probléma okát és felkínálni a megoldást annak kiküszöbölésére.

    A tévhitek még mindig erősebben tartják magukat a köztudatban, mint a megalapozott tudományos magyarázatok, hogy vajon miért is párásodik az a nyílászáró üvege? Hisz a szomszéd bácsi, vagy néni mindig csőre töltve hordja azonnali válaszát a probléma megoldását illetően és nem szégyenli megosztani a válaszra éhes, bosszús szomszéddal a professzionálisnak koránt sem nevezhető elméleteit. A teljesség igénye nélkül hasonlóak forognak közszájon, úgymint:

- "Azért párásodik, mert kicseréltetted az ablakot, bezzeg előtte soha nem volt vele gond...", vagy:

- "Biztosan azért, mert nem jó üveget raktak az ablakba...", vagy:

- "... mert műanyag ablakot vettél, bezzeg Németországban azokat már dobálják ki és fára cserélik..."

- " ... azért nem jó a műanyag ablak, mert penészes lesz tőle a lakás..."

és még sorolhatnám napestig, mennyi érdekes magyarázattal szolgálnak a jólértesült szomszédok, ismerősök - a műanyag ablak párásodásával kapcsolatban - úgy gondolván, hogy válaszaik magukban hordozzák a probléma megoldásának kulcsát.

 Térjünk hát rá a párásodás kialakulásának valódi okára.

    Szinte mindannyian vettünk már ki a hűtőszekrényből valamilyen itallal teli üveget, melynek hőmérséklete valahol 0 és 5 celsius fok közötti tartományban lehetett.  Megfigyelhettük, hogy az üveg oldala néhány pillanat múlva párássá vált és lassan gyöngyözve folyt alá a kicsapódott víz. Igen, ezen jelenséget a fizika KONDENZÁCIÓNAK nevezi, mely teljesen természetes folyamat.

A levegő otthonunkban átlagos életvitel mellett 60-70% relatív páratartalommal bír, ami annyit jelent, hogy az abszolult páratartalomhoz képest (amely a levegő maximális vízfelvevőképességét mutatja meg) hány %-a van vízzel telítve.

A példa kedvéért: A 0 fokos levegő 4,8 gramm, a 10 fokos levegő kb. 10 gramm, a 20 fokos levegő 17 gramm, míg a 25 fokos levegő 23 gramm vizet képes fölvenni minden egyes légköbméterből.

Tehát, ha melegszik a levegő fölveszi a vizet, ha hűl, akkor leadja.

        Térjünk vissza példánkhoz. A palack lehűti a körülötte lévő levegőt, mely - fönti okok miatt  - "kénytelen" leadni a páratartalom formájában benne lévő vizet. Ilyenkor találunk a palack felületén gyöngyöződő a vízcseppeket.

Ugyanez a helyzet az ablak üvegével, csak fordítottan képzeljük el a helyzetet. Kívül van a hűtőszekrény kemény mínuszokkal és rendíthetetlenül hűti az üvegfelületet. A hűtőajtó pedig a műanyag ablak (csak, ugye az nincs habbal kitöltve).

A belső oldalon természetesen próbáljuk megakadályozni, hogy a hideg betörjön a szobába és fűtéssel gondoskodunk róla, hogy az a nyílászáró külső oldalán maradjon.

"Igen ám!" - jöhet a jogos fölvetés -"nekem a nyílászáró eladó azt mondta, hogy fokozottan hőszigetelő üveggel kapom az új ablakot, amiben még argon gáz is található, mégis előfordul, hogy néha párás az üveg alsó része"

Minden üvegnek, melyet forgalomba hoznak rendelkeznie kell tanúsítvánnyal, mely azt igazolja, hogy milyen mértékű az üveg HŐÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZŐ-je, melyet régebben "k"-val, jelenleg pedig "U"-val jelölnek, mértékegysége a W/m2K. (Pl.: 1,1 W/m2K). Ez a mérőszám az mutatja, hogy a felület, -melynek esetünkben 1,1 az értéke - 1,1 W energiát ereszt át négyzetméterenként, ha az üveg belső és külső oldala között 1 Kelvin (vagy Celsius fok) hőmérséklet különbség áll fönn.

Például, ha kint -10 C fok, benn +23 C fok van, akkor a különbség 33 K (C), ami 36,3 W energiavesztés négyzetméterenként.

Gondoljunk bele, hogy a hagyományos dupla szárnyú ablak 2 mm-es üvegekkel ellátva kb: 5 W/m2K hőátbocsátással már 165 W energiavesztést produkál ugyanezen felületen.

(Az új nyílászáró üvege közel 80%-kos megtakarítást eredményez az üvegen átáramló energiát illetően.)

Mivel minden anyagnak van hővezetése és átbocsátása, nem lehet mellőzni a hőtranszporttal való számolást. (Persze, vannak már olyan üvegek, amelyek hőátbocsátása alig mérhető, de azok szinte megfizethetetlenek.)

Így a fokozottan hőszigetelő ablakunk üvege is - igaz, hogy kisebb mértékben - de hűti a belső oldali levegőt, ami ki fogja rá rakni a víztartalmát, ha nagyon hidegre fordul az idő és a hőmérséklet az üveg felületén eléri a harmatpontot. Ezt azzal tudjuk ellensúlyozni, ha néhány fokkal emeljük a hőmérsékletet, így a levegő több párát (vizet) képes fölvenni, illetve magában tartani.

De, a hőmérséklet emelésével csupán egy lépést tettünk a problémamegoldás irányába. Ezen túlmenően fontos, hogy a lakásban úgynevezett KONVEKCIÓ működjön. A konvekció fizikai folyamatával nem szeretném terhelni a kedves olvasót. Egyszerűsítve annyit jelent, hogy egy minimális (nem érezhető) légáramlást elindítva a fűtött helyiségben nagy eséllyel megakadályozza a párásodás kialakulását. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha a fűtőtestet az ablak alá helyezzük el oly módon, hogy a fölszálló légáramlat minél kevesebb akadályba (párkány, függöny, stb) ütközzön.

Összegezve: A párásodás elkerülése érdekében megfelelő hőmérsékletet kell teremteni a helyiségben, a fűtőtestet lehetőleg az ablak alá helyezni (és akadálytalanná tenni a légáramlat útját az üvegfelület előtt) és természetesen az alapos szellőztetés.

Ha a fönti tanácsokat megfogadja, majdnem biztos, hogy a párásodásnak búcsút mondhat.és nem fogja megbánni, hogy a műanyag nyílászárót választotta.

Amennyiben a felsoroltak betartása ellenére mégis jelentkezne, annak oka(i) az épületfizikai egyéb területen ún. diagnosztikai módszerrel keresendők.

A Szellőztetést napjainkban már rábízhatjuk igen "intelligens" légbevezetőkre, melyek hygroszabályozással szabadba engedik a fölös párát és egyúttal gondoskodnak a helyiség friss levegő utánpótlásáról.

Könnyen, gyorsan felszerelhető bármilyen típusú nyílászáróra.

Üzletünkben kapható!

Bővebb tájékoztatás: www.aereco.hu

 Megjegyzés:

Németországban virágzik a műanyag nyílászáró piac. Fa nyílászáróra a több mint 10, de inkább 20 évvel ezelőtt beépített, mára már elavult, korszerűtlen műanyag ablakokat, ajtókat cserélik a jobb energiamegtakarítás érdekében és nem mechanikai okokból.

Tatai Ajtószalon

ajtó ablak garázskapu ajtó ablak garázskapu ajtó ablak garázskapu ajtó ablak garázskapu ajtó ablak garázskapu ajtó ablak garázskapu ajtó ablak garázskapu

bejárati ajtó, beltéri ajtó, műanyag ajtó, fa ajtó, műanyag ablak, fa ablak, redőny, reluxa, szalagfüggöny, harmonika ajtó, biztonsági ajtó, borovi ablak, ajtó, ablak

Tatai Ajtószalon, Tatai Ajtószalon, Tatai Ajtószalon, Tatai Ajtószalon, Tatai Ajtószalon, Tatai Ajtószalon, Tatai Ajtószalon, Tatai Ajtószalon, Tatai Ajtószalon, Tatai